Hasznos jogi információk az üzleti élet mindennapjaihoz!

A WebBusiness Zrt. jogi szakértője:
Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
Tel.: (1) 266-6621
http://www.kocsis-iroda.hu/

A lakásbérletről bővebben – II. rész

Mi van akkor, ha hibaelhárítás céljából köteles a bérbeadó a lakásba bejutni?

Azt a bérlő nem akadályozhatja meg. A nyílászárókkal, burkolattal, lakásberendezésekkel kapcsolatban, ha a felek nem állapodnak meg máshogy, a karbantartással és felújítással kapcsolatos költségek a bérlőt, a pótlással és cserével kapcsolatos költségek a bérbeadót terhelik. Ha viszont a bérlő, vagy a vele együttlakó személyek tesznek kárt ezekben, a bérbeadó követelheti a hiba kijavítását, illetve a kár megtérítését. Minden javítást akkor kell elvégezni, amikor az szükségessé válik, tehát például életveszélyes károsodás esetén a munkát haladéktalanul, de mondjuk egy festést a szokásos felújítás során.

Ha van rá lehetőség, a munkát úgy kell elvégezni, hogy az a lakás használatát ne akadályozza. Főszabályszerűen erről a bérlőt előzetesen értesíteni kell. Ha mégis szükséges a bérlő átmeneti kiköltöztetése, a bérleti jogviszony ennek időtartamára szünetel. A bérbeadó az átmenetileg kiköltöztetett bérlő részére ugyanazon a településen másik lakást köteles biztosítani. A bérbeadót terhelik a bérlő átmeneti kiköltöztetésének költségei.

Mikor és hogyan szűnhet meg a bérleti jogviszony?

A határozott időre szóló, ill. a feltétel bekövetkezéséig tartó lakásbérleti jogviszony a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetve a feltétel bekövetkezésével megszűnik. A felek a lakásbérleti jogviszonyt közös megegyezéssel is megszüntethetik. Megszűnik a lakásbérlet továbbá, ha a lakás megsemmisül.

Megszűnik a jogviszony az arra jogosult fél felmondásával is. A felmondás lehet a határozatlan időre szóló szerződés esetén rendes, és lehet a másik fél szerződésszegő magatartására alapított azonnali, szankciós felmondás. Lényeges szabály, hogy a felmondást mindig írásban kell a másik féllel közölni.

A bérbeadó felmondhatja a szerződést:
a.) Ha a bérlő a lakbért a fizetésre megállapított időpontig nem fizeti meg, ilyen esetben írásban kell felszólítani a bérlőt, és 8 napos határidőt kitűzni a teljesítésre, ha ez alatt sem fizet, további 8 napon belül írásban felmondhatja a bérbeadó a szerződést, az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára szólóan.
b.) Ha bérlő a szerződésben vállalt egyéb lényeges kötelezettségét nem teljesíti a megjelölt határidőben, a bérbeadó a bérleti szerződést a határnapot követő 15 napon belül mondhatja fel az elmulasztott határnapot követő hónap utolsó napjára.
c) Ha a bérlő vagy a vele együtt lakó személy a bérbeadókkal vagy a lakókkal szemben tűrhetetlen magatartást tanúsít, akkor a bérbeadó köteles a tudomására jutástól számított 8 napon belül a következményekre történő figyelmeztetéssel a magatartás megszüntetésére felszólítani, ha mégis folytatják a fenti magatartást, akkor 8 napon belül írásban felmondható a szerződés.
d.) Ha a bérlő vagy a vele együtt lakók a lakást rongálják, vagy rendeltetésellenes módon használják, a bérbeadó az előbbi pont szerint járhat el.
e.) Ha azonban az előbbi személyek magatartása olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni, a bérbeadó felszólítás nélkül, a tudomására jutástól számított 8 napon belül a szerződést a hónap utolsó napjára felmondhatja.
f.) A bérbeadó a határozatlan időre szóló szerződést írásban felmondhatja, ha a bérlő részére egyidejűleg ugyanazon a településen cserelakást ajánl fel, ilyen esetben felmondási idő nem lehet kevesebb, mint 3 hónap a lakások és helyiségek bérletéről szóló 1993. évi LXXVIII. törvény szerint.

A bérlő felmondási jogai:
a.) A határozatlan idejűt bármikor felmondhatja, de a felmondás a hónap utolsó napjára szólhat, és nem lehet kevesebb 15 napnál.
b.) A határozott idejű szerződést általában csak akkor jogosult felmondani, ha a bérbeadó súlyos szerződésszegést követ el.

Megszűnik a bérlet továbbá, ha a bérlő meghal, és nincs a bérleti jogviszony folytatására jogosult személy. Nem állami, és nem önkormányzati lakás esetén kizárólag az eltartó folytathatja a lakásbérleti jogviszonyt és csak akkor, ha a tartási szerződéshez a bérbeadó hozzájárult, az eltartó a szerződésben vállalt kötelezettségét teljesítette, és a bérbeadó hozzájárulásától a bérlő haláláig legalább 1 év eltelt. Önkormányzati lakás esetén az, akit a bérlő jogszabály alapján befogadhat a lakásba, halála után folytathatja a jogviszonyt.

2008.07.28.

- - - - - - - - - -
A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
info@kocsis-iroda.hu
(1) 266-6621
http://www.kocsis-iroda.hu/
http://www.megbizhatougyvediiroda.hu/

<< Vissza a többi jogi cikkhez

Tíz legfrissebb jogi cikk